Rá is kerestem az egyikre, az ún. Moro-reflexre, mivel ezt látjuk a legtöbbször az alvó babáknál, ennek tudtam a nevét. A kereső kiadott egy oldalt, ami véleményem szerint igen hasznos, így szeretném megosztani veletek.
A reflexmozgások üzenete - Mozgásfejlődés újszülöttkorban
A fizikai és viselkedéses állapot ellenőrzése
Virginia Apgar aneszteziológus orvos az 1950-es években kidolgozott egy gyors és egyszerű módszert az újszülöttek fizikai állapotának vizsgálatára. Az újszülöttet a szülés után egy perccel, majd öt perc múlva pontozzák öt életjel alapján: szívverés, légzés, izomtónus, reflexek, szín. Az egyedi pontok összege adja meg az újszülött általános fizikai állapotának mérőszámát. A tízpontos skálán a négynél kevesebbet teljesítő babák azonnali orvosi segítséget igényelnek. (Enci 7/9 volt)
Egy másik skála, melyet Berry Brazelton gyermekgyógyász fejlesztett ki, az újszülött viselkedéses megnyilvánulásait vizsgálja. Célja a baba neurológiai állapotának felmérése. A Brazelton-skála tesztjei az újszülött reflexeit, mozgási képességeit, izomtónusát, tárgyakra és emberekre mutatott válaszkészségét, valamint viselkedésének és figyelmének kontrollját mérik. Alkalmazásával, nagy biztonsággal kiszűrhetők a veszélyeztetett csecsemők.
Az idegrendszer fejlődése
Az állatok agyával ellentétben az emberi agykéreg jelentős része nincs "előhuzalozva" arra, hogy közvetlenül reagáljon a külső ingerekre. Az agy fejlődésére általában elmondható, hogy a központi idegrendszer alacsonyabban fekvő területei, vagyis a gerincvelő és az agytörzs, előbb válnak éretté, mint az agykéreg. A gerincvelő és az agytörzs az agykéreg viszonylagos fejletlensége mellett is lehetővé tesz bizonyos mozgási reakciókat. A mozgások többnyire globális jellegűek és differenciálatlanok. Az újszülött motorosan igen fejletlen. A környezeti ingerekre adott válaszai a méhen belüli fejlődés során kialakult, az idegrendszeri érettségnek megfelelő mozgásminták megnyilvánulásai. A tömegmozgásokban megfigyelhetőek önállónak tekinthető részmozgások, például specifikus reflexek, amelyek már a születéskor jelen vannak. Ezek teszik lehetővé az újszülött számára a szabályozó rendszerek pillanatnyi érettségének megfelelő alkalmazkodást. A reflexek specifikus fajtájú ingerlésre adott specifikus, jól integrált, automatikus, válaszok. Ahogy az agykérget a kéreg alatti részekkel összekötő rostok velőhüvelyesednek úgy válik az automatikus mozgás szándékosan irányított mozgássá. Az agykéregben az elsődleges mozgatókéreg, amely a nem reflexes mozgásokért felelős terület, megy át először jelentős változáson. Az elsődleges mozgatókérgen belül először azok a sejtek kezdenek működni, melyek a karok és a törzs mozgását szabályozzák. A mozgatókéreg azon területei, amelyek a láb mozgásait vezérlik csak a második életévben lesznek teljesen érettek. Ebben az esetben jól nyomon követhető a kefalokaudális fejlődési minta.
A reflexek
Visszatérve a reflexekre egyes reflexek elengedhetetlenek az újszülött életben maradásához. Ilyenek a táplálkozási és védőreflexek: nyelés, szopás, csuklás, köhögés, tüsszentés, a pislogási reflex, mely megvédi a szemet a túl erős fénytől és az esetleges károsító idegen testektől. Ezeknek a reflexeknek világos a funkciója. Másoknak azonban, mint például a markolási vagy fogó reflexnek (tenyérre enyhe nyomást vagy simítást kifejtve, az ujjak a hüvelykujj kivételével összezárnak), mely a magzati kor 5. hónapjában már megjelenik és a Moro-reflexnek (hirtelen leesés érzésére vagy erős zajra átkaroló mozdulat) nem teljesen tisztázott a funkciója. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ezek a mozgásminták az evolúciós fejlődés korábbi szintjein használt és igen fontos mozgások voltak. Amikor is a főemlősök kicsinyei az anyjukba kapaszkodtak például menekülés közben, ahol az életben maradás volt a tét, ez a reflex már megvolt nem kellett tanulni. Mások úgy vélik, hogy a funkcionális jelentőségű reflexek nemcsak a túlélést, hanem a csecsemő és a gondozója közötti szoros kapcsolat kialakulását is segíti.
Utolsó kommentek