17.hét
A magzat rohamos növekedésnek indul: a 17. héten nagysága megegyezik a méhlepényével! Megkezdődik a bőr alatti zsírszövet kialakulása, amely mind a baba hőtermelésében, mind az anyagcseréjében jelentős szerepet játszik majd a születés után. A terhesség végére a zsír az újszülött teljes testtömegének 2-6%-át teszi ki. A magzatvíz nemcsak a tüdőbe áramlik, de a baba le is nyeli. A vastagbélben gyülemleni kezd a mekónium, az emésztett magzatvíz végterméke. Ekkor már a kiválasztás is működik: a baba a magzatvízbe üríti a vizeletét. A reflexek szemmel láthatóan működnek: a kicsi szopja az ujját, nyel és pislog, sőt, ultrahangos vizsgálaton már az is kivehető, ha csuklik.
18. hét
A 14 cm-es magzatnak a 18. héten már kifejezetten ember-külleme van. A kezeken és a lábakon ujjbegyek formálódnak, folytatódik az ujjlenyomatok fejlődése. A szemek előre tekintenek, és a retina fényérzékennyé válik. A csontok még lágyak, de már megkezdődött a csontosodás. A törzs hossza eléri a fej nagyságát. Ha a kicsi fiú, megkezdődik a prosztata fejlődése.
19.hét
A magzat ismét nagyot nő: erre a hétre már 230 grammot nyom. A lanugo mellett kialakul a testén a magzatmáz. Ennek a fehér, krémes rétegnek a feladata, hogy megvédje a bőrt a vizes közegben. Gondoljunk csak a fürdővízben sokáig pancsoló kisgyerekek bőrére! Ezek után nem nehéz elképzelni, hogy nézne ki a baba védőréteg nélkül 9 hónap magzatvízben lebegés után! Az áttetsző bőr színe rózsássá válik, ahogy az alatta futó erek átütnek rajta. A kifejlődött tejfogak mögött megjelennek a maradandó fogak kezdeményei. Ha a kicsi lány, a petefészkekben megjelennek a kezdetleges petesejtek. A fiú magzat apró hímvesszője már jól kivehető az ultrahangos képen. Ha nem szeretné tudni a jövevény nemét, kérje meg orvosát, hogy figyelmeztesse a vizsgálat közben, mielőtt az alsó testfél látótérbe kerülne, mert még egy laikus is észreveszi a jellegzetes képződményt.
20.hét
Félúton! A magzat kb. 25 cm, 280-300 grammot nyom, és az alvás-ébrenlét idejének aránya megegyezik az újszülöttével. Ha a kicsi lány, fejlődésnek indul a méh és a hüvely. A baba ekkortájt kezd hangokat hallani: az anya szívverését és a gyomor korgását éppúgy, mint a külvilág hangjait. Ha erős zajt hall a közvetlen közelből, kezeivel eltakarja a füleit, sőt, lehet, hogy megriad, és "ugrik" egyet. A mozgása változatos: forog, izeg-mozog, kígyózik a méhben, bokszol és rugdos.
A magzat rohamos növekedésnek indul: a 17. héten nagysága megegyezik a méhlepényével! Megkezdődik a bőr alatti zsírszövet kialakulása, amely mind a baba hőtermelésében, mind az anyagcseréjében jelentős szerepet játszik majd a születés után. A terhesség végére a zsír az újszülött teljes testtömegének 2-6%-át teszi ki. A magzatvíz nemcsak a tüdőbe áramlik, de a baba le is nyeli. A vastagbélben gyülemleni kezd a mekónium, az emésztett magzatvíz végterméke. Ekkor már a kiválasztás is működik: a baba a magzatvízbe üríti a vizeletét. A reflexek szemmel láthatóan működnek: a kicsi szopja az ujját, nyel és pislog, sőt, ultrahangos vizsgálaton már az is kivehető, ha csuklik.
18. hét
A 14 cm-es magzatnak a 18. héten már kifejezetten ember-külleme van. A kezeken és a lábakon ujjbegyek formálódnak, folytatódik az ujjlenyomatok fejlődése. A szemek előre tekintenek, és a retina fényérzékennyé válik. A csontok még lágyak, de már megkezdődött a csontosodás. A törzs hossza eléri a fej nagyságát. Ha a kicsi fiú, megkezdődik a prosztata fejlődése.
19.hét
A magzat ismét nagyot nő: erre a hétre már 230 grammot nyom. A lanugo mellett kialakul a testén a magzatmáz. Ennek a fehér, krémes rétegnek a feladata, hogy megvédje a bőrt a vizes közegben. Gondoljunk csak a fürdővízben sokáig pancsoló kisgyerekek bőrére! Ezek után nem nehéz elképzelni, hogy nézne ki a baba védőréteg nélkül 9 hónap magzatvízben lebegés után! Az áttetsző bőr színe rózsássá válik, ahogy az alatta futó erek átütnek rajta. A kifejlődött tejfogak mögött megjelennek a maradandó fogak kezdeményei. Ha a kicsi lány, a petefészkekben megjelennek a kezdetleges petesejtek. A fiú magzat apró hímvesszője már jól kivehető az ultrahangos képen. Ha nem szeretné tudni a jövevény nemét, kérje meg orvosát, hogy figyelmeztesse a vizsgálat közben, mielőtt az alsó testfél látótérbe kerülne, mert még egy laikus is észreveszi a jellegzetes képződményt.
20.hét
Félúton! A magzat kb. 25 cm, 280-300 grammot nyom, és az alvás-ébrenlét idejének aránya megegyezik az újszülöttével. Ha a kicsi lány, fejlődésnek indul a méh és a hüvely. A baba ekkortájt kezd hangokat hallani: az anya szívverését és a gyomor korgását éppúgy, mint a külvilág hangjait. Ha erős zajt hall a közvetlen közelből, kezeivel eltakarja a füleit, sőt, lehet, hogy megriad, és "ugrik" egyet. A mozgása változatos: forog, izeg-mozog, kígyózik a méhben, bokszol és rugdos.
Ez a csodálatos hónap nekem pont a nagy melegre esett. A nappaliban több mint 33 fok volt, csak úgy lehetett kibírni, hogy vizes törülközővel próbáltam hűteni magam. Jóformán egész nap feküdtem, mert ha megmozdultam, akkor elkezdtem izzadni, és borzasztó kényelmetlen volt. Hiába fürödtem le napjában többször is, csak pillanatnyi enyhülést hozott.
17 hetesen látogattam meg legközelebb az orvosomat, ahol már meghallgatuk Doppler vizsgálóval a kicsinek a szívhangját. Valami csodálatos, földöntúli érzés volt, amikor meghallottam a gyors kis szívverését. Ilyenkor mindig elérzékenyülök, de azt hiszem egy kicsit furán jött volna ki, ha a vizsgálóasztalon elpityergem magam (bevallom egyszer azért megtörtént... abban a pillanatban, amikor ultrahangon megláttuk, hogy ver a szíve...na akkor nem bírtam).
Megbeszéltük a dokival, hogy legközelebb mikor találkozunk, mikor lesz a 20. heti ultrahang, amit én már borzasztóan vártam.
Azon a napon még voltunk egy 4D-s ultrahangon is... 30 perces volt, és valami fantasztikus érzés volt látni a picikét, olyan édes volt :) Sajnos képet nem sikerült róla normálisat csinálni róla. A 3D-s képeken nem lehetett kivenni a picit, de a 2D-s felvételen nagyon jól ábrázolódott. 60%-ban kislányt mondtak a nemére, azért mi még nem könyveltük el, hogy kislány.
Eredményeink:
Grav.s: 17 hét +4 nap
BPD : 38 mm
HC: 139 mm
THQ: 32 mm
AC: 101 mm
FL: 24 mm
Átlagos magzatvíz. Lepény a mellső falon.
Aztán megtörtént a baj... 19.hét, egy fülledt és meleg vasárnap... Reggel úgy keltem fel, hogy fájt az oldalam, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, mondván, hogy biztosan csak a baba csücsül valamimen és azért érzem az oldalamat. Még elmentünk nagybevásárolni délelőtt a párommal, és egyre inkább éreztem a fájdalmat. Mire hazaértünk és elpakoltam az élelmiszereket, már nem tudtam nem tudomást venni róla. Hát lepihentem, mert ha vízszintesben voltam, akkor nem éreztem annyira a fájdalmat. Ebédelni sem volt már kedvem, csak feküdni. Na erre már felfigyelt a párom is, de akkor már csak nyögdécselni tudtam. Elhatároztuk, hogy bemegyünk az ügyeletre, nehogy a babával legyen valami gond. Annyira féltem, hogy a picivel valami baj lesz, hogy állandóan görbült a szám széle, és csak pityeregni tudtam.
Ügyeleten felküldtek vizsgálat nélkül a nőgyógyászatra, mondván, hogy nem vizsgálnak meg, mert kismama vagyok. Felmentünk a nőgyógyászatra, ahol azt hitték szülünk, felküldtek a szülészetre (egy szinttel feljebb), onnan pedig vissza a nőgyógyászatra, mert kiderült, hogy nem szülünk, csak valami nagyon fáj.
Ügyeletes orvos nagy nehezen előjött, mikor már szabályosan sírtam a fájdalomtól, megvizsgált, méhszáj zárt, semmi baj. Azért mondták, hogy befektetnek egy magnézium infuzióra, majd másnap (hétfőn) pedig elküldenek egy hasi-, és egy magzati ultrahangra. Pont kapóra jött, mert másnap lett volna az az ultrahang, amit még korábban a dokimmal megbeszéltem.
Lefolyt a magnézium infuzió (addigra megjött a párom a kórházi cuccaimmal), kellemesen megnyugodtam a magnézium jótékony hatásától. Ám ez a kellemes zsibbasztó érzés sajnos estére kezdett szertefoszlani, és éjszaka már alig tudtam aludni.
Másnap reggel 7-kor azzal kezdtem, hogy felhívtam az orvosomat, elnézést kértem tőle, hogy zaklatom, elmeséltem neki, hogy mi a helyzet. Megígérte, hogy velem kezdi a reggelt, 8-ra bent van a kórházban. Doki jött, megvizsgált, majd elmentünk megnézni a picit az ultrahangon.
Eredményeink:
Terhességi UH: egy élő magzat
BPD: 47,5 mm
Kpf (erre nemigazán jöttem rá, de most már tisztán világos, ez a koponyafekvés volt)
THQ: 35,5 mm
FL: 31 mm
Kp. magzatvíz. Lepény a mellső falon. A jelenleg érvényben lévő protokoll szerint vizsgálva, épnek tűnő magzati anatómia.
És természetesen a doki kislányt mondott a nemére :)
Valamikor a nap folyamán még leküldtem az urológiára, hasi ultrahangra. Na itt kiderült a baj forrása. Vesekő! Továbbá találtak még több epekővet is, ami persze szerncsére nem okozott (és a mai napig nem okoz) gondot.
Összesen 6 napot töltöttem bent. Ezalatt napi 3-4 liter folyadékot kellett legalább meginni, de közben még volt olyan nap is, amikor +2 litert kaptam intravénásan is. Ki voltam száradva, és addig nem engedtek haza, amíg görcsölök.
Péntek délelőtt hazaengedtek, de estére megint görcsöltem, úgy voltam vele, hogy "csakazértsem" megyek vissza a kórházba. Úgy engedtek utamra, hogy No-Spa-t szedhetek, ha görcsölök, és ezt be is szedtem, de ettől függetlenül óránként ébredtem a görcsök miatt. Reggelre semmi bajom nem lett és azóta sem (kopp-kopp-kopp) volt semmi görcsölés. Igaz a kánikula is elmúlt, és azóta sokkal jobban odafigyelek, hogy mennyit iszom.
17 hetesen látogattam meg legközelebb az orvosomat, ahol már meghallgatuk Doppler vizsgálóval a kicsinek a szívhangját. Valami csodálatos, földöntúli érzés volt, amikor meghallottam a gyors kis szívverését. Ilyenkor mindig elérzékenyülök, de azt hiszem egy kicsit furán jött volna ki, ha a vizsgálóasztalon elpityergem magam (bevallom egyszer azért megtörtént... abban a pillanatban, amikor ultrahangon megláttuk, hogy ver a szíve...na akkor nem bírtam).
Megbeszéltük a dokival, hogy legközelebb mikor találkozunk, mikor lesz a 20. heti ultrahang, amit én már borzasztóan vártam.
Azon a napon még voltunk egy 4D-s ultrahangon is... 30 perces volt, és valami fantasztikus érzés volt látni a picikét, olyan édes volt :) Sajnos képet nem sikerült róla normálisat csinálni róla. A 3D-s képeken nem lehetett kivenni a picit, de a 2D-s felvételen nagyon jól ábrázolódott. 60%-ban kislányt mondtak a nemére, azért mi még nem könyveltük el, hogy kislány.
Eredményeink:
Grav.s: 17 hét +4 nap
BPD : 38 mm
HC: 139 mm
THQ: 32 mm
AC: 101 mm
FL: 24 mm
Átlagos magzatvíz. Lepény a mellső falon.
Aztán megtörtént a baj... 19.hét, egy fülledt és meleg vasárnap... Reggel úgy keltem fel, hogy fájt az oldalam, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, mondván, hogy biztosan csak a baba csücsül valamimen és azért érzem az oldalamat. Még elmentünk nagybevásárolni délelőtt a párommal, és egyre inkább éreztem a fájdalmat. Mire hazaértünk és elpakoltam az élelmiszereket, már nem tudtam nem tudomást venni róla. Hát lepihentem, mert ha vízszintesben voltam, akkor nem éreztem annyira a fájdalmat. Ebédelni sem volt már kedvem, csak feküdni. Na erre már felfigyelt a párom is, de akkor már csak nyögdécselni tudtam. Elhatároztuk, hogy bemegyünk az ügyeletre, nehogy a babával legyen valami gond. Annyira féltem, hogy a picivel valami baj lesz, hogy állandóan görbült a szám széle, és csak pityeregni tudtam.
Ügyeleten felküldtek vizsgálat nélkül a nőgyógyászatra, mondván, hogy nem vizsgálnak meg, mert kismama vagyok. Felmentünk a nőgyógyászatra, ahol azt hitték szülünk, felküldtek a szülészetre (egy szinttel feljebb), onnan pedig vissza a nőgyógyászatra, mert kiderült, hogy nem szülünk, csak valami nagyon fáj.
Ügyeletes orvos nagy nehezen előjött, mikor már szabályosan sírtam a fájdalomtól, megvizsgált, méhszáj zárt, semmi baj. Azért mondták, hogy befektetnek egy magnézium infuzióra, majd másnap (hétfőn) pedig elküldenek egy hasi-, és egy magzati ultrahangra. Pont kapóra jött, mert másnap lett volna az az ultrahang, amit még korábban a dokimmal megbeszéltem.
Lefolyt a magnézium infuzió (addigra megjött a párom a kórházi cuccaimmal), kellemesen megnyugodtam a magnézium jótékony hatásától. Ám ez a kellemes zsibbasztó érzés sajnos estére kezdett szertefoszlani, és éjszaka már alig tudtam aludni.
Másnap reggel 7-kor azzal kezdtem, hogy felhívtam az orvosomat, elnézést kértem tőle, hogy zaklatom, elmeséltem neki, hogy mi a helyzet. Megígérte, hogy velem kezdi a reggelt, 8-ra bent van a kórházban. Doki jött, megvizsgált, majd elmentünk megnézni a picit az ultrahangon.
Eredményeink:
Terhességi UH: egy élő magzat
BPD: 47,5 mm
Kpf (erre nemigazán jöttem rá, de most már tisztán világos, ez a koponyafekvés volt)
THQ: 35,5 mm
FL: 31 mm
Kp. magzatvíz. Lepény a mellső falon. A jelenleg érvényben lévő protokoll szerint vizsgálva, épnek tűnő magzati anatómia.
És természetesen a doki kislányt mondott a nemére :)
Valamikor a nap folyamán még leküldtem az urológiára, hasi ultrahangra. Na itt kiderült a baj forrása. Vesekő! Továbbá találtak még több epekővet is, ami persze szerncsére nem okozott (és a mai napig nem okoz) gondot.
Összesen 6 napot töltöttem bent. Ezalatt napi 3-4 liter folyadékot kellett legalább meginni, de közben még volt olyan nap is, amikor +2 litert kaptam intravénásan is. Ki voltam száradva, és addig nem engedtek haza, amíg görcsölök.
Péntek délelőtt hazaengedtek, de estére megint görcsöltem, úgy voltam vele, hogy "csakazértsem" megyek vissza a kórházba. Úgy engedtek utamra, hogy No-Spa-t szedhetek, ha görcsölök, és ezt be is szedtem, de ettől függetlenül óránként ébredtem a görcsök miatt. Reggelre semmi bajom nem lett és azóta sem (kopp-kopp-kopp) volt semmi görcsölés. Igaz a kánikula is elmúlt, és azóta sokkal jobban odafigyelek, hogy mennyit iszom.
Picuri 20. hetesen :)
Utolsó kommentek